Honlap » Sajtó » Cikkek, írások 2004-ben »

Emberek és gépek átölelik egymást a látvány és hang fantasztikus kompozíciójában

Seattle Post-Intelligencer
2004. április 28.
/ Bill White /

A függöny szétnyílt, látni engedve négy férfit, akik laptop számítógépek mögött állnak, körvonaluk egy nagy vörös fény-négyszögben látszik. Egy robotszerű hang elkezdte mondani a "man" és "machine" szavakat, éles, fémes ritmusokkal a háttérben. A mozgás meglepő hiánya a táncparketten hangsúlyozta, hogy a Kraftwerk német elektropop úttörői nem techno dance partyt, hanem a látvány és hang forradalmát vezetni jöttek.

A hétfő esti Paramount Theatre-beli koncertjüket az 1978-as "Man and Machine"-nel kezdték, a zenét a Németország sötét politikai múltjának kampányművészetére emlékeztető merész vörös és fekete grafikával kísérve. A "man" szót elnyomja a "machine" szó ismétlődése, nem túl finoman nyilatkoztatva ki a győzelmet a rivális intelligenciák harcában.

Bár nem nagyon tűnhet úgy, hogy négy férfi laptopok mögött, fekete öltönyben és vörös ingben, túl sokat nyújthat élő előadás formájában, az élő fellépés határozottan az a mód, ahogy a Kraftwerk zenéjét átélhetjük. Hangzásuk teljes skálája nem élhető át otthoni lemezjátszón. És a képek nem csak a zenekar témabeli vonatkozását világítják meg, de a zene képi ábrázolását is nyújtják.
Szédítő kerékpárverseny lefelé a francia hegyekből volt egy a "Tour de France" sok mozgóképe közül. Az alkalmazott kivetítőrendszer laposképernyős Cinerama volt, három négyszögletes képernyővel, melyek egy téglalapot formáltak. A képeket néha egymás mellé vetítették, így egy hosszú látképet hozva létre. Máskor a képernyőkön megosztott képeket használtak.

A kerékpárok csak a zene mozgásának kifejezésére használt számos jármű egyike voltak. Az 1974-es "Autobahn"-t régi autókról szóló filmekkel és boldog utazókat ábrázoló festményekkel illusztrálták. Az 1977-es "Trans-Europe Express" vonatokat használt ugyanerre a hatásra. Szórakoztató mozgó illúzió jött létre, amikor egy olyan filmet vetítettek a zenekartagok mögé, amelyet egy vonat elejéről vettek fel, és ők a sínek között maradtak, ahogy a vonat vágányt váltott.

A koncert tele volt politikai sugallatokkal, különösen az 1975-ös "Radioactivity", egy félelmetes zenedarab, amelyben gépek figyelmeztetik az embert a modern fegyverek környezetre gyakorolt hatására. Olyan volt, mintha Hal-t, a számítógépet hallottuk volna a "2001"-ből, ahogy ítéletnapi altatót énekel Dr. Strangelove-nak.

Míg az életben a valódi utazásokat járművekkel tesszük, a virtuális utazás zuhanás a mesterséges intelligencia nyúlüregébe. Az 1981-es "Computerworld"-ben, a több ráadás egyikében, az "I program my home computer/ And beam myself into the future" (Programozom otthoni számítógépemet/ És átsugárzom magamat a jövőbe) mondat találónak tűnik a négy férfira, akiknek fantáziája azokhoz a kicsi, szerény laptopokhoz kötődik.

eredeti: http://seattlepi.nwsource.com

fordította [PJ] Júlia